Az osztrák-magyar monarchia felbomlásától az 1956-os forradalom át a kommunizmus bukásáig és a modern, stabil demokrácia kialakulásáig, a magyar történelem gazdag és változatos volt.
1869: A konzuli kapcsolatok megalakulása
A első amerikai diplomáciai képviselet a Magyar Királyság területén 1869-ben jött létre, amikor egy konzuli ügynököt helyeztek ki az akkori Pestre. Ezt követően 1874-ben jelöltek ki konzult (az 1888 után kinevezettek hivatalos állomáshelye már Budapesten volt). Az állomáshely 1917-es megszűnéséig 1904-től főkonzulátusként működött. 1865 és 1917 között további egy konzuli állomáshely működött Fiuméban, a Királyság egyetlen tengeri kikötőjében (Fiorello LaGuardia, New York város későbbi kormányzója itt szolgált 1904 és 1906 közt). Magyarország 1922-ben nyitotta meg első külképviseleteit, amelyek a New York-i Főkonzulátus, valamint további három alkonzulátusok voltak Pittsburg-ben, Chicago-ban és Cleveland-ben.
1921: Magyarország függetlenségének elismerése az amerikai részről
Miután az Egyesült Államok háborút hirdetett Németországgal szemben, az Osztrák-Magyar Monarchia megszüntette a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal 1917. április 8-án. Ezt követően december 7-én az Egyesült Államok háborút hirdetett az Osztrák-Magyar Monarchiával szemben. Az első világháborút és Woodrow Wilson elnök tizennégy pontjának elfogadását követően a szövetséges hadsereg missziója felügyelte a fegyverszünet betartását a magyar részről. Az Amerikai Béketárgyalásokért Felelős Bizottság, valamint az Amerikai Élelmezésügyi Hivatal 1919-ben több kiküldetést is intézett Magyarországra, tovább mélyítve ezzel a kétoldalú kapcsolatokat.
1919. december 4-én Ulysses Grant-Smith-t nevezték ki az Egyesült Államok magyarországi megbízottjának azzal a céllal, hogy jelentést tegyen a politikai fejleményekről, valamint elősegítse a kereskedelmet. Ebben az időszakban az Egyesült Államok nem ratifikálta a St-Germain-i Szerződést, amely elismerte Magyarország függetlenségét, sem a Trianoni Szerződést, amely pedig Magyarország háború utáni határait határozta meg. Ennél fogva a kapcsolatok helyreállítása a háborús állapot megszüntetéséig váratott magara, amelyre a Kongresszus 1921. július 2-i közös állásfoglalása alapján került sor. A Magyar Közgyűlés augusztus 12-én elfogadta a közös állásfoglalás feltételeit és felhatalmazta a magyar kormányt, hogy tárgyalásokat folytasson egy az Egyesült Államokkal kötött szerződésről.
1921: A diplomáciai kapcsolatok megalakulása
A háború utáni szerződés 1921. augusztus 29-i aláírását követően, amely újra megalapozta Magyarország és az Egyesült Államok közötti baráti kapcsolatokat, Ulysses Grant-Smith ideiglenes ügyvivő vezetésével létrejött Budapesten az Amerikai Követség. Grant-Smith 1922. január 24-én adta át megbízólevelét és ez év április 28-ig szolgált pozíciójában. Theodore Brentano-t 1922. február 10-én nevezték ki az Egyesült Államok első magyarországi miniszterének, aki május 16-án foglalta el pozícióját, amelyet 1927. május 6-ig töltött be.
1922: A Magyar Követség megalakulása az Egyesült Államokban
1922. január 11-én Magyarország első egyesült államokbeli minisztereként foglalta el állomáshelyét gróf Széchenyi László, amelyet 1933. március 31-ig töltött be.
1941: Megszakadt kapcsolatok
Miután Németország hadat üzent az Egyesült Államoknak, Magyarország 1941. december 11-én megszakította a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, amelyet egy hadüzenet követett december 13-án. Franklin D. Roosevelt elnök azonban úgy vélte, hogy Magyarország, Bulgária és Románia népeik akarata ellenére hirdetett háborút, ezért a Kongresszus nem hagyta jóvá a háborús állapotnak nyilvánítást egészen 1942. június 5-ig. Herbert Claiborne Pell, az Egyesült Államok magyarországi minisztere június 16-án hagyta el Budapestet.
1945: Helyreállított kapcsolatok
1945. január 20-án az Ideiglenes Magyar Nemzeti Kormány fegyverszüneti megállapodást írt alá a szövetségesekkel Moszkvában, valamit létrehoztak egy szövetségesekből álló ellenőrző bizottságot, amely felügyeli annak betartását. Az ellenőrző bizottság képviseletében február 8-án érkezett Magyarországra az amerikai hadsereg küldötte. Roosevelt elnök H. F. Arthur Schoenfeld-et is jelölte ki az Egyesült Államok miniszteri rangú képviselőjévé, aki május 11-én érkezett Budapestre és hozott létre egy amerikai külképviseletet. 1945. szeptember 22-én Schoenfeld átnyújtott egy feljegyzést, amely azt állította, hogy az Egyesült Államok készen áll a diplomáciai kapcsolatok kialakítására Magyarországgal, feltételezve, hogy az ideiglenes kormány kész arra, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amelyek lehetővé teszik a szabad választásokat. Az ideiglenes kormány szeptember 25-én elfogadta a feltételeket, és Schoenfeld-et 1945. december 15-én az Egyesült Államok miniszterévé nevezték ki Magyarországra. Pozícióját 1945. január 26-án foglalta el, és 1947. június 1-ig töltötte be. 1945. november 2-án az Egyesült Államok elfogadta Szegedy-Maszák Aladár kinevezését Magyarország Egyesült Államok béli miniszteri címére, aki 1946. január 18-án foglalta el helyét, amelyben 1947. július 11-ig szolgált.
1956: Forradalom és Szabadságharc
1956 októberében a magyar állampolgárok fellázadtak a tartós szovjet ellenőrzés és uralom ellen 1956. október 24-én. Edward T. Wailes amerikai miniszter november 2-án érkezett Budapestre, pozícióját azonban nem tudta elfoglalni, amíg a Szovjetunió 1956. november 4-én elkezdte visszaverni a forradalmat. 1957. január 22-én a magyar kormány kérelmezte Wailes visszahívását, azt állítva, hogy pozíciója jogilag rendezett megkezdése nélkül folytatott hivatalos tevékenységeket. Wailes elhagyta február 27-én Budapestet. Ezt követően 1967-től az Egyesült Államokat ideiglenes ügyvivők képviselték Magyarországon.
1966: Az Amerikai Követség Nagykövetséggé alakulása
Az Egyesült Államok 1966. november 28-án nagykövetséggé nyilvánította a bulgáriai és magyarországi követségeit. Martin J. Hillenbrand 1967. szeptember 13-án lett az első amerikai nagykövet Magyarországon. Október 30-án kezdte meg megbízatását és 1969. február 15-ig szolgált. Nagy János 1967. október 7-én kezdte meg munkáját, mint Magyarország első, az Egyesült Államokba akkreditált nagykövete, ahol 1968. június 9-ig szolgált.
1989: A kommunizmus bukása és a demokratizálódás
Az 1980-as évek végére a Szovjetunió a glasznosty („nyitottság”) és a peresztrojka („szerkezetátalakítás”) égisze alatt végrehajtott egy sor reformot. Magyarország súlyos inflációval, hatalmas külföldi adóssággal és széles körben elterjedt szegénységgel küzdött. Az ország helyzete Kádár János 1988 tavaszi megbuktatásáig fokozatosan romló tendenciát mutatott.
A népszerű kommunizmus ellenes hangulat hatására, Magyarország 1988-ban eltávolította az osztrák határon felhúzott szögesdrót kerítést, valamint elkezdte feloldani a nyugatra utazási korlátozásokat. Az első szabad parlamenti választások azonban csak két évvel később, 1990 májusában kerülnek megrendezésre. A szavazatok 43%-át Magyar Demokrata Fórum (MDF) kapta, míg a Szabad Demokrata Szövetség (SZDSZ) 24%-ot szerzett. A megújult kommunista párt rosszul teljesített.
George Herbert Walker Bush elnök 1989-ben Budapesten a magyar tisztviselőkkel történt találkozója során bejelentette, hogy megnyitja a Magyar-Amerikai Vállalkozási Alapot a szélesebb körű kulturális és oktatási cserelehetőségek előmozdítása érdekében. Létrehozott egy békefenntartó programot is, amely keretében angolul tanítanak Magyarországon, és megszervezte az „amerikai sarkok” megnyitását Pécsett, Veszprémben és Debrecenben. Ezek az Egyesült Államok Nagykövetségének Közszolgálati Osztálya és a fogadó intézmények közti partnerségek továbbra is biztosítják a nagyközönség számára a hozzáférést az Egyesült Államokkal kapcsolatos aktuális és megbízható információkhoz.
A magyar történelem egyik legsötétebb időszakának tiszteletére, Göncz Árpád köztársasági elnök részt vett washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum 1993-as megnyitóján.
NATO, EU, és azon is túl
1989 és 1993 között az Egyesült Államok több mint 136 millió dollárral támogatta a gazdasági szerkezetátalakítás és a magánszektor fejlesztését Magyarországon a kelet-európai demokráciát támogató SEED programon keresztül. A sikeres politikai és gazdasági átalakulás csúcspontjaként Magyarország 1999 áprilisában formálisan is csatlakozott a NATO-hoz, így válva az Egyesült Államok hivatalos szövetségesévé. Ez a lépés továbbra is folyamatos támogatást élves a közel 1,5 milliós aktív magyar-amerikai közösségtől.
2004. május 1-jén Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Amikor Magyarország 2011 első felében átvette az Európa Tanács elnökségének rotációs pozícióját, az előtérbe helyeződött és elmélyült az Egyesült Államokkal folytatott transzatlanti együttműködés.
